Hirtelen előugrott Louis Zayn Niall és Liam is. Mindegyikőjük birkózott egy-egy cigánnyal. Amint Harry végzett az egyik cigánnyal, én egyből a nyakába ugrottam és megcsókoltam. Ő utána azt mondta, hogy Csenge már szólt a rendőröknek és nem lesz semmi baj. Majd megkérdezte tőlem, hogy nem-e lett bajom, vagy hogy bántottak-e. Én mondtam, hogy csak puszilgatni próbáltak kevés sikerrel. Majd szorosan átöleltem Harryt és sírni kezdtem. Nem azért, mert szomorú voltam, hanem azért, mert ilyen szerencsés is csak én lehetek. Harry nagyon örült, hogy nem lett semmi bajom és megígérte, hogy mindig mellettem fog állni. Majd újból ölelkezni kezdtünk, és ahogy átölelt úgy éreztem, hogy mondani akarja a szívével nekem, hogy nins semmi baj, mert már ő itt van és megvéd. Majd amint kiértek a rendőrök, csomó levelet és papírt kellett aláírnunk. Aztán elindultunk Harryék háza felé. Az estét Harryvel töltöttem. Annyira féltem este, hogy bebújtam a takaró alá. Erre Harry azt hitte, hogy bújócskázni szeretnék és ő is bebújt a takaró alá. A szemünk ismét összetalálkozott és mindketten elpirultunk. Azon a napon este is dörgött a villám és zuhogott az eső. Az egyik dörgésre megijedtem és odabújtam Harryhez. Ő vette a lapot, és átölelt, ezzel azt éreztetve, hogy nem kell félnem. Reggel korán keltem, mert eléggé éhes voltam. Kinyitottam a hűtőt, de csak egy fél szelet gofri és egy penészes sajt lapult meg a hűtő hátuljában. Abban a pillanatban eldöntöttem: mindig hozni fogok magammal kaját, ha ide jövök. Úgy döntöttem, hogy elkezdek valami "élelem" után kutatni. Egy ajtót pillantottam meg. Elindultam az ajtó felé, remélve, hogy egy kamrát rejt. Az ajtó előtt vettem egy nagy levegőt és benyitottam. Egy tisztáson találtam magam. Nem messze a tisztástól egy gyönyörű luxus házat pillantottak meg a szemeim. Már szinte rohantam a villa felé. Kívülről gyönyörűen le volt festve pirosra és nyírfa fedésű tető borította. Óriási üvegablakok voltak és látszólag használatlan állapotban volt. Lihegve keresgéltem az ajtót, amin be tudtam volna menni. Nem sok idő kellett és ráleltem arra az ajtóra, ami megnyitotta nekem a luxus villa belső részét. Ohh my god!- mondtam normál hangerőn, mert ami bent fogadott, az koránt sem volt olyan, amit elképzeltem. A ruhák a földön heverve, a kajamaradék a padlón szétkenve, a mosogatásra váró edények belegyömöszölve a mosogatóba, a bútorok a fejük tetejére állítva és a pálinka pedig felkenve a plafonra, és sajnos ennek köszönhetően rámcsepegett az a hülye alkohol. Mostmár kezdem érteni hogy miért nem luxus villában élnek a fiúk. Úgy döntöttem, megmutatom nekik, hogy milyen vagyok. Mármint nehogy félre értse bárki is: megmutatom nekik, hogy ha én itt vagyok, akkor mindenhol rend és tisztaság honol. Kezdtem a bútorokkal. Kicipeltem minden bútort nagynehezen a villából, aztán elmosogattam, majd jöttek a sikálások. Kisikáltam az egész házat. Amint ezzel végeztem, megvártam míg megszárad, aztán vissza vittem a bútorokat. Csak úgy csillogott villogott az egész luxus villa. Na ennek biztosan örülni fognak a fiúk!- gondoltam magamban. Nem kellett sok idő és már a sikítozásokat hallottam az 1D házából.: Saci, hol vagy? Merre járkálsz? Én visszaválaszoltam nekik, hogy jöjjenek a luxus villájukba. Ahogy megérkeztek és bementek a házba, mindegyikőjüknek kitágult a szeme. Ezt te takarítottad ki?- kérdezték kórusban a fiúk. Igen, én voltam. Gondoltam, elkél a segítség. - mondtam én. Na jó, hát ezt nem is tudom, hogy hogyan háláljuk meg ezt a fiúkkal. Majd valamit kiötlünk, valami olyan dolgot, ami boldoggá tesz. -mondta Harry. Ó, igazán nem kellett volna. - mondta Louis. Hát mindegy, már kész!-mondtam. Ezután a fiúk minden cuccot átpakoltak a villába, aztán kissé vártatva megkérdeztem: nincsen dzsakuccitok?- amint elhangzott ez a kérdés a számon, Harry gondolkodás nélkül rávágta: nincs! De Louis dadogva megszólalt: de-de mo-o-ost akartunk ven-ni egy-gyet. Hát akkor indulás!- mondtam. Megvettük, és ezek után felállítottuk.